IN MEMORIAM

Az egész országot megrendítette a néhány napja történet súlyos autóbuszbaleset.

Őszinte együttérzéssel osztozunk a családok fájdalmában, és tudjuk, hogy a közösségek is mély sebet kaptak, amikor a tragédia váratlanul elragadta társaikat. Rokonok, barátok, iskolatársak, tanárok és kollégák gyászolnak.

Az áldozatoknak állítok emléket ezzel az oldallal.

Harcos Katalin

2017.01.25

In memoriam…

2017.01.23. Verona

töredék

Átszakadt korlát alatt merev,

tört testek szanaszét fekszenek.

A halálba dermedt roncsok felett

megbénít mindent a rettenet,

varjak kárálnak csupán.

Az üszkös busz még füstölög.

Köré kövült ezernyi sikoly.

Mentősök talpa alatt rög görög,

bár nincs már remény, amikor

némán zokog a táj.

Elnyelte őket a mindenség.

Megcsonkult családok jajszava,

félbetört fiatal életek…

hiába egy ország sóhaja,

nem jönnek vissza már.

Gyertyaláng lobban, könny pereg.

Az iskola előtt virágok gyűlnek.

Zokog a megrendült tömeg,

barátok emlékekbe merülnek.

Az ő helyük üresen áll.

Harcos Katalin

Ne sírj, Anyu!

Ne sírj, Anyu, hisz veled vagyok!

Kacagásomat viszi a szél,

s bár nem ölelhet át két karod

a világ neked rólam mesél.

Hangom zenéje betölti füled,

az égen szemem kékjét látod,

szőke hajamat borzolja kezed

mikor ujjad más hajába mártod.

Ne sírj, Anyu! A fény, ahol vagyok

szerető gyöngédséggel vesz körül.

Köröttem minden napfényben ragyog

és hidd el, sosem vagyok egyedül.

Harcos Katalin

Aludj, kedves…

Hajtsd ölembe fejedet kedvesem!

Jöjjön a szemedre édes álom,

derüljön mosoly vonásaidra,

míg álmodat csendesen vigyázom!

Csobogjon hűs víz, sétálj réteken,

daloljon sok víg madár a fákon,

lépdelj halkan, árnyékos lomb alatt

míg álmodat csendesen vigyázom!

Játsszon napsugár lombsátrunk felett,

s boldogság öleljen, azt kívánom!

Aludj kedves, nyugodt, szép álmokat!

Én álmodat csendesen vigyázom.

Copyright by Harcos Katalin